Telefon, tablet, tévé: Mikor és mennyit legyen képernyő előtt a gyermek?

Napjainkban egyre népszerűbb téma szülők és szakemberek körében is a gyermekek kütyü-használata. Mikor nézhet mesét a gyermek? Mennyi mesét nézhet? Miért korlátozzuk a számítógép használatot, ha az oktatás is digitálisan zajlik?

Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben tette közzé legújabb ajánlását különböző életkorú gyermekek képernyő használati idejére vonatkozóan. A WHO ezen ajánlásokat különböző országok kutatási eredményeire alapozza, amit később több szakember együttesen alkot meg aszerint, hogy az a gyermekek testi és szellemi fejlődését a legnagyobb mértékben segítse.

Az ajánlás összefoglalási életkori csoportok szerint a következő:

0-1 éves korig

• A gyermek a nap folyamán a lehető legtöbbször legyen fizikailag aktív (kússzon-másszon) - amíg nem tud kúszni, addig is naponta legalább 30 percet töltsön hason
• Napi 1 óránál többet ne ültessük (beleértve az etetőszéket, pihenőszéket, autósülést)
• 1 éves kor alatt egyáltalán nem javasolt a képernyőidő (pl. mesenézés). Amikor a gyermek pihen, a figyelmét inkább énekléssel, könyvnézegetéssel vagy mondókázással kösse le a szülő.
• Napi ajánlott alvási idő 14-17 óra (0-3 hónapos kor között) és 12-16 óra (4-11 hónapos kor között) - a nappali alvásokat is beleértve

1-2 éves korig

• Naponta legalább 180 percet töltsön a gyermek fizikai aktivitással (Minél több, annál jobb!)
• A gyermek ne üljön huzamosabb ideig egy helyben. A napi képernyőidő ne haladja meg az egy órát!
• Napi ajánlott alvási idő 11-14 óra a nappali alvásokat is beleértve

3-4 éves korig

• Naponta legalább 180 percet töltsön a gyermek fizikai aktivitással (Minél több, annál jobb!)
• A gyermek ne üljön huzamosabb ideig egy helyben. A napi képernyőidő ne haladja meg az egy órát!
• Napi ajánlott alvási idő 10-13 óra a nappali alvásokat is beleértve

Miért ne nézzen egy éves kor előtt képernyőt a gyermek?

A gyermekek szemei és idegrendszerük még nem érett meg ebben az életkorban az ilyen jellegű gyors mozgás követésére. A folyamatos mozgás miatt a kicsiknek nehéz a fókuszt megtalálni, így túlzott munkának teszik ki szemük izmait. Ez pedig a későbbiekben látásuk romlásához is vezethet. Persze számos rövidtávú negatív következménnyel is szembe kell nézni, mint például az idegrendszer túlingerlése, ami rosszabb minőségű alváshoz, éjjeli felriadáshoz vezethet.

A diavetítőn történő mesenézés természetesen külön kategóriát képez, ugyanis itt a gyermekek állóképet látnak maguk előtt, illetve a mese is a szülő hangján hangzik el, ami számukra lányegesen kevesebb ingert jelent, mint a mozgókép nézése.

A háttértévézés problémája

Mi a helyzet azokkal az esetekkel, amikor csak szól a tévé, de a gyermek nem nézi?

Sok szülő gondolja, hogy ez az idő nem számít valós képernyőidőnek, hiszen a gyermek mással foglalkozik, nem is nézi. Ez azonban nem teljesen igaz ebben a formában. Ugyanis ezekben az esetekben mind a villódzás, mind pedig a hanghatások ingerlik a gyermek idegrendszerét, aminek szintén hatása lehet a gyermek napközbeni hangulatára és az alvásának minőségére is.

Tehát a háttérben zúgó tévé egy alattomos jelenség, amire érdemes nagy figyelmet fordítani a szülőnek! Gyakran a kicsik észrevétlenül töltenek akár 6-8 órát a tévé előtt, aminek komoly hatása lehet az idegrendszer fejlődésére.

Amire érdemes figyelni a gyermekek kütyühasználatára vonatkozóan

Ha a gyermekünk már belépett abba a korba, amikor érdeklik a különböző mesék és videós tartalmak, akkor is érdemes néhány szempontot figyelembe venni:

• A napi képernyőidő ne haladja meg az egy órát!
• A mese és videónézés szülői felügyelet alatt történjen!
• A lefekvés előtt utolsó egy órában már ne nézzen a gyermek képernyőt! - ez sok esetben vezet rossz minőségű éjszakai alváshoz, gyakori felriadásokhoz
• Ne legyen rutin a folyamatos mesenézés!
• Mindig a gyermek életkorának megfelelően válassza ki a szülő a digitális tartalmakat!
• Ne a nemkívánatos viselkedések megszüntetésére használja a szülő a különböző elektronikai eszközöket!

Természetesen a különböző médiahasználati módok más-más megítélés alá esnek, így nem hasonlítható össze a rokonokkal történő videotelefonálás a passzív mesenézéssel. 
Fontos, hogy a gyermekeknek a digitális eszközök előnyös felhasználását tanítsuk meg, miközben mértékletességre neveljük őket!